Nem is biztos, hogy futballistát szeretne nevelni a fiából? A mai magyar viszonyokat tekintve ez nem csoda és nem is egyedi eset. Ki szeretné ugyanis, ha a szeme fényét - úgy 18 éves korától - egy egész lelátó (na, ne túlozzunk: pár száz ember) kórusban ócsárolná? Ha minden volna az a szegény focista, csak megbecsült sportember nem. Ma Magyarországon nem vonzó pálya a labdarúgás gyakorlása, ám még mindig a legtöbb gyerek e felé a sportág felé indul el. Mert ahogy elindul bele is rúg a labdába... Ha pedig már elkezdi ezt a játékot űzni, akkor miért ne csinálhatná jól? Talán azért, mert nincs nagyon hová menni focizni (lásd benzinkutak és "plázák" elterjedése a sportpályák rovására), vagy ahova eltéved az ifjú sportbarát a szüleivel együtt, az nem túl meggyőző, a szakmai és emberi nevelése szempontjából.

Akkor mégis milyen szempont alapján döntsön a kedves érintett? Például megvizsgálhatja, hogy miképpen alakult az utánpótlásképző klub korábbi neveltjeinek pályafutása. Utána járhat, hogy miképpen szerepel az adott klub a különböző tornákon, bajnokságokon. Szemrevételezheti, hogy az edző milyen viszonyt alakít ki a gyerekekkel. Megkérdezheti a próbaedzéseken résztvevő csemetéjét, hogy milyen benyomásokat szerzett a gyakorlásokon. Meggyőződhet róla, hogy milyen körülmények (értsd: pályák, öltözők, zuhanyzók, büfé stb.) fogadják a sportolókat Végül hallgathat a szóbeszédre és hihet a megérzéseiben!

Csupa-csupa jó osztályzatot nehéz szerezni, de a jelesre vizsgázó egyesületek közül külön figyelmet érdemel a MAC-Népstadion SE. A MAC hazánk legrégebbi egyesülete, 1875-ben alapították. A labdarúgó-szakosztály legújabbkori története (az egy szem nagycsapatot leszámítva) kizárólag az utánpótlásnevelésről szól. 4-5 éves koruktól 12 éves korukig rúgják itt a labdát másfélszázan egységes elvek alapján. A Népstadion és Intézményei jóvoltából a gyerekek a Fehér úton található létesítményben és a Puskás Ferenc Stadion atlétikai pályáján edzenek, télen pedig a Körcsarnokot és az MTK Budapest műfüves csarnokát használják. Az MTK Budapest klubbal kötött együttműködés nem csak a pálya használatára vonatkozik, hanem arra is, hogy minden évben 12-15 gyereket ad fel a MAC az NB I-es klubnak, amely ilyen korú gyerekek képzésével nem foglalkozik. Már jelenleg is 9 olyan gyermek kezdte el annak idején a MAC-ban a pályafutását, aki ma már az agárdi Futballakadémia növendéke. Számtalan bajnoki címet szereztek a kék-fehérekkel a korábbi MAC-os fiatalok, de megállták a helyüket azok a fiúk is, akik ma már az Újpest, a Ferencváros, a Vasas, vagy éppen a Bp. Honvéd labdarúgói.

S, hogy mi a titka annak, hogy a MAC-ból elkerült játékosok mindig is elismertek szakmailag? Talán az, hogy a családias légkörben működő klubnál kizárólag a gyerekek egyéni képzése folyik. Csak és kizárólag olyan feladatokat gyakorolnak, ami a technikai képzettségüket fejleszti és az önálló, harcias, futball iránti alázatot megkövetelő játékmód elsajátítását segíti elő. Ezeknek a fiúknak nem kell csapatként jól funkcionálniuk, nem kell különböző taktikai variációt ismerniük és nem kell feltétlenül győzniük. A gyerekek akarnak (és akarjanak is!) nyerni, de az edzők nem! Éppen ezért mindig idősebbek között indulnak a bajnokságokon, a cserék is bőségesen játszanak, hiszen aki ma kiegészítő ember, arra holnap szükség lehet alapemberként is. Sok jó játékosra van szükség, akik majd feltalálják magukat a pálya bármelyik szegletében, bármilyen csapatban. Ez az elv a MAC Népstadion SE-nél, ahol a szakmai munkában ezt következetesen végre is hajtják.

Az idei nyár egyik szenzációs bejelentése volt, miszerint a Liverpool FC részesedést vásárolt a Sándor Károly Futballakadémiában, így a legtehetségesebbek akár az Anfield Roadon is bizonyíthatnak majd. Íme az egyenes, ám eléggé rögös út az óvodától a Liverpoolig, amelyet nehéz végigjárni, ám aki rá sem lép erre az útra, annak biztosan nem is fog sikerülni.